Kisvállalkozásban könnyű azt hinni, hogy a kiégés a nagy, személytelen cégek problémája. A valóságban a kisebb csapatokban is gyakran előfordul — csak máshogy néz ki: nem egyetlen túlterhelt szerepben jelenik meg, hanem szétszórva, sok kis „besegítésben”.
Miért nehéz észrevenni?
Kisebb csapatban a határok gyakran elmosódnak: mindenki csinál egy kicsit mindenből. Ez megnehezíti, hogy lássuk, valójában ki visel hány „rejtett” feladatot a láthatókon felül.
Mit tehet a tulajdonos?
Az első lépés gyakran egyszerű: rendszeresen (nem csak válság esetén) rákérdezni, mi az, ami sok energiát visz el, és ami nem is „hivatalos” feladat. Ebből már kirajzolódnak a mintázatok.
A struktúra a legjobb prevenció
A világos felelősségi körök, a rendszeres (de nem túl sok) megbeszélés, és az, hogy mindenki tudja, hova fordulhat egy problémával — mindez sokkal többet tesz a kiégés ellen, mint egy egyszeri csapatnap.
A kiégés megelőzése nem luxus, hanem alapvető üzleti érdek: egy kisebb csapatban egy-egy ember kiesése aránytalanul nagyobb hatással van a működésre, mint egy nagyvállalatnál.